Vállízületi instabilitás

A vállízület

A vállízület anatómiai felépítésénél fogva egy rendkívül laza ízület, melynek előnye, hogy nagyobb mozgásszabadságot biztosít karunknak a térben, hátránya viszont, hogy emiatt jóval sérülékenyebb is. Ha az ízületet stabilizáló struktúrák – az izmok és a szalagok – megfelelően erősek és épek, akkor kisebb az esély a sérülésekre, mint egy eleve gyenge szerkezetnél.

Vállízületi instabiliás oka

Instabilitásról akkor beszélünk, ha mind a mozgás iránya, mind annak mértéke eltér a fiziológiástól, azaz az élettani értékektől. Ebben az esetben hiányzik a stabil kiindulási pont (mely minden mozgás alapja), így kóros mozgás jön létre.

Leggyakrabban laza szalagrendszer okozza az instabilitást. Ez lehet egy eleve veleszületett ízületi lazaság következménye, de a gyakori szalaghúzódások (mikrotraumák) szintén túlnyújtják ezeket a képleteket. Attól függően, hogy mely szalagok lazábbak/ túlnyúltak megkülönböztetünk elülső vagy alsó instabilitást.

Hátsó instabilitásnak ezzel szemben mindig a gyenge izomzat az oka, mivel ebből az irányból a lapockáról eredő izmoknak kellene biztosítani a stabilitást. Az instabilitás azért veszélyes, mert kiváló alap a (további) sérülések kialakulásához. Ez lehet az ínszalagok vagy az ízületben található egyéb lágyrész képletek (bursák) gyulladása, vagy akár sokkal kisebb mechanikai erő hatására is kialakulhatnak a félficamok (szubluxációk) illetve a ficamok (luxációk).

Vállízületi instabilitás kezelése

Felismerésük és kezelésük tehát a súlyosabb sérülések megelőzésében nagyon fontos.  A túl hosszúra nyúlt szalagokat konzervatív (nem műtéti) kezeléssel ugyan nem lehet már rövidebbé tenni, de a vállkörüli izomzat célzott, gyógytornával történő erősítésével az izmok képesek gyengébb szalagrendszer mellett is biztosítani a stabilitást.

Célirányos kezelés az ízületi stabilizáló tréning.

Hogyan működik a gyógytorna és hol lehet igénybe venni?