Skip to content

Vállfájdalom leggyakoribb típusai

A vállban ízületi kopás ritkábban jön létre, mivel a váll nem tartozik a teherviselő ízületek közé. A vállízület három ízületből áll, melyek nagy tartományban mozognak. Ez gyakran az ízület stabilitásának rovására megy, így ez az ízület, mely a leggyakrabban ficamodik.  Életkorok szerint különböző problémák állhatnak a háttérben.

Befagyott váll szindróma

Befagyott váll szindróma/adhesiv capsulitis akkor alakulhat ki, ha valamilyen oknál fogva tartósan nem mozgatjuk a vállunkat. Ilyenkor az ízületi tok sajátos helyzete miatt – mivel leengedett kar mellett redőt képez a hónaljban – nemcsak azért csökken és válik fájdalmassá a mozgás, mert a tok, szalagok és izmok megrövidülnek, hanem azért is, mert a kettőzetet képzett tok még megvastagodik és össze is tapad. Ezért is olyan nagy a hangsúly sérülések után a – megfelelő időben elkezdett – célzott mozgásterápián, mert az indokolatlan túlkímélés akár befagyott vállhoz is vezethet. Ha tartósan fennáll ez a jelenség, akkor egyrészt gyulladást is kiválthat a vállízületben, másrészt ez a mozgáskorlátozottság az egész testre kihathat.  Abban az esetben, ha valamelyik mozgásunk csökkent, gátolt, akkor a szervezet a teljes működés érdekében elkezd kompenzálni, és így a változás a többi ízületet is érinteni fogja. Ez megnyilvánulhat például a testtartás megváltozásában, gerincproblémákban, vagy a másik váll túlterhelésében.

Kialakulásának okai

A befagyott vállat leggyakrabban sérülés vagy túlerőltetés okozza. A váll körüli szövetek megduzzadnak, megvastagszanak, megkeményednek, mely gyakran jár együtt hegesedéssel is. Ez nagymértékben korlátozza az ízületi mobilitást és fájdalmat okoz.

A befagyott váll kialakulásának leggyakoribb okai:

• műtét vagy sérülés
• idős kor
• mozgáshiány
• krónikus betegségek (pl. cukorbetegség)
• ásványi anyagok hiánya

A befagyott váll otthoni kezelése

Az orvosok leggyakrabban szteroidokkal kezelik a befagyott váll szindróma súlyos eseteit, azonban, ha természetes gyógymódot keresünk, akkor a következők lehetősgek állnak rendelkezésre.

A befagyott váll otthoni kezelésének részét képezheti:

• a vállízület, valamint az ízületet körülvevő izmok és kötőszövetek nyújtása,
• a hideg és meleg borogatás,
• a természetes fájdalomcsillapító módszerek,
• a megfelelő alvási testhelyzet kiválasztása,
• a megfelelő táplálkozás, illetve az ásványi anyagok pótlása.

1. Mobilizáló gyakorlatok és nyújtás

A befagyott váll szindróma kezelésében a szövetek és ízületek mobilizálása, valamint az izmok nyújtása nagymértékben segítségünkre lehet. A masszázs és nyújtás lazítja a túl feszes kötőszöveti szerkezeteket. Minél lazábbak és rugalmasabba az izmok, minél nagyobb mobilitással rendelkeznek a kötőszövetek, annál jobban fog működni a tested.

Az ízületek mobilizálása szintén fontos a szindróma kezelése során. Azonban mielőtt elkezdenénk tornáztatni a válladat nagyon fontos, hogy alaposan bemelegítsük a sérülések elkerülése érdekében. Ennek leghatékonyabb módja egy 10-15 perces melegítést (pl. meleg zuhany) követő óvatos kimozgatás. Próbáljunk apró körkörös mozdulatokat végezni. Miközben a vállat nyújtjuk, enyhe feszülést és fájdalmat kell érezni, de fontos, hogy ne erőltessük túl. Végezzük el ezt a gyakorlatot naponta kétszer-háromszor.
A pilates gyakorlatok szintén sokat segíthetnek a befagyott váll szindróma esetében, ezek ugyanis rendkívül jó nyújtó gyakorlatok, melyeknek előnye, hogy bárhol végezhetők. Mivel nem igényelnek felszerelést, végezhetjük őket bárhol, otthon vagy akár a munkahelyen is. Nincs másra szükség, csupán egy matracra vagy egy székre.

2. Hideg vagy meleg borogatás

A hideg és meleg borogatás váltogatása segíti a véráramlást a vállban, így csökkenti a fájdalmat és a duzzanatot. Mialatt ez egy remek módja a fájdalom csökkentésének rövidtávon, a hideg-meleg borogatást célszerű nyújtással és mobilizációs gyakorlatokkal kombinálni a tartós javulás érdekében.

3. Természetes fájdalomcsillapító módszerek

A befagyott váll kimozgatása fájdalmas lehet. Gyógyszerek helyett választhatunk természetes fájdalomcsillapító módszereket is, mint például az esszenciális olajok vagy egyéb izomlazítók. A borsmentaolaj javítja a vérkeringést, csökkenti a gyulladást és a fájdalmat. A fokhagyma és mustárolaj terápia szintén hasznos lehet. Melegítünk fel két evőkanál mustárolajat serpenyőben. Zúzzunk össze két-három gerezd fokhagymát és adjuk hozzá a felforrósított mustárolajhoz. Hőkezeljük öt percig, majd hagyjuk kicsit kihűlni. Az így kapott olajos masszát vigyük fel a problémás területre és körkörös mozdulatokkal masszírozzuk a bőrbe. A masszázs terápia, a fizikoterápia, a magnéziumkrém és az akupunktúra szintén segíthet a duzzanat csökkentésében és a mozgástartomány növelésében.

4. Táplálkozás

A gyulladás hosszú távú megelőzése érdekében kövessünk egyfajta gyógyító étrendet és szedjünk gyulladáscsökkentő táplálékkiegészítőket, melyek a felgyógyulást is segítik. Ilyen táplálékkiegészítő például a kurkuma, az omega-3, a magnézium és a CoQ10. Az ételek közül jótékony hatású bármely zöldség vagy gyümölcs, a probiotikumban gazdag ételek (például joghurt, kombucha, kefír), a szabad tartású marha húsa, a vadon fogott lazac, a szabad tartású tyúkok tojása és a magvakból, diófélékből, avokádóból származó egészséges olajok. A lenmag különösen gazdag omega-3 zsírsavakban. Fogyasszik a lenmagot őrölve és szórjuk az ételbe vagy fogyasszuk nyersen. Emellett kerüljük a következő rizikótényezőket: nagyfokú mentális stressz, túlsúly/elhízás, ülő életmód, dohányzás, mérgeknek való kitettség és, talán meglepő, de a járművekből származó vibrációt is.

5. Ásványi anyag pótlás

Ha a szervezet hiányt szenved magnéziumból, akkor kalciumot von ki a testből. Ez a magyarázat a meszes tendonitisre is. A kalcium ezáltal a szövetek közé kerül, ami problémákhoz vezet. A meszes tendonitis idővel el szokott múlni, mivel a test elnyeli a kalciumot. Azonban, ha szeretne gyorsítani a folyamaton, akkor érdemes magnéziumot szedni táplálékkiegészítő formájában.

6. Figyeljünk a testhelyzetre alvás közben

Soha ne aludjunk azon az oldalon, amelyik váll érintett, mert ez fokozhatja a fájdalmat. Továbbá, ne használjunk túl puha matracot vagy párnát.

Befagyott váll kezelése gyógytornával

Gyógytorna

Elsődleges kezelési mód a gyógytorna. Konzervatív kezelése azonban nem fájdalommentes, mert az összenőtt struktúrákat fokozatosan szét kell szakítani, és rendszeres további mozgatással megelőzni az újabb összetapadást.

Amennyiben a gyógytornakezelés néhány hónapon belül eredménytelen, szteroid injekcióval szokták kiegészíteni azt. Ez ugyan látszólag gyors segítséget jelent. Mivel azonban szöveti elhalást okoz, így összességében káros az ízület valamennyi komponensére. Legvégső esetben kerül sor műtéti felszabadításra, de utána is nélkülözhetetlen a folyamatos gyógytorna (már az operáció napjától) a kiújulás megelőzésére.

Elakadási szindróma

Az elakadási szindróma során, a fájdalom általában fokozatosan kezdődik, majd a fizikai aktivitással párhuzamosan nő. Ebben a kórképben a váll forgatásában részvevő izmok és inak sérüléséről van szó, valamint a körülöttük lévő nyáktömlők gyulladásáról. Súlyosabb esetben az ín szakadása is bekövetkezhet.

Meszesedéssel járó íngyulladás

A heveny formánál a beteg hirtelen erős fájdalmat érez, ami miatt próbálja a mozgásokat csökkenteni. A felkar feje fölött egy duzzanat alakul ki, mely igen fájdalmas. A krónikus formánál az ín tapadásánál mészlerakódások jönnek létre. A vállfájdalom bizonyos időközönként előjön, majd magától szűnik. A beteg életét a vissza-visszatérő erős fájdalom nehezíti meg.

Vállficam

Ha valamilyen nagy mechanikai erő éri a karunkat, könyökünket, akkor az a vállízület részleges vagy teljes ficamodásához vezethet. Attól függően, hogy milyen helyzetben volt a vállunk és milyen irányból érte a külső erő, létrejöhet elülső, hátsó vagy alsó ficam. A legnagyobb veszély, hogy a vállízület körül elhelyezkedő ér és idegképletek kerülnek nyomás alá. Ha a hónalji verőeret érinti a nyomás, akkor egészen a helyretételig csökken vagy megszűnik a kar vérellátása. Ennek legkorábbi és könnyen felismerhető tünete, hogy a pulzus nem tapintható. Az idegképletek közül az axillaris ideg – mely a deltaizom működtetéséért felel –, valamint a karfonat idege – ami a felső végtag beidegzését végzi – válhat érintetté. Ha közülük valamelyik nyomás alá kerül, akkor az izmok nem tudnak megfelelően működni. Ennek következtében a kar, a csukló, kéz és ujjak mozgása is csökken.

Kezelése

Az ízületi fej visszatételére rendszerint csak röntgen felvétel után kerül sor. Ha azonban a pulzus nem tapintható, vagy a felső végtag mozgások csökkennek, akkor az olyan nagy veszélyt jelent, hogy azonnali helyretétel szükséges.

Ha késik az ízületi helyretétel, akkor lassabban regenerálódik az ideg és az ér, így a felső végtag mozgásai és az izomerő is csökkenhet.

korai (1 órán belüli) helyretétel azonban ér és idegsérülések nélkül is nagyon fontos. A váll körüli izomzat a ficam következtében védekező reakcióként összehúzódik, spazmus alakul ki. Minél később kerül helyére az ízület, annál tovább marad fönn a védekező izomspazmus, ami egyrészt nagy fájdalommal, másrészt mozgásterjedelem csökkenéssel is jár.

megfelelő terápia kiválasztása csak a súlyos szövődmények (ér, idegsérülések) felismerése illetve kizárása után történik. A ficam és az egyéb érintett képletek sérülésének súlyossága határozza meg, hogy műtéti vagy konzervatív kezelésre van- e szükség. A konzervatív kezelés a vállficam kezelését szolgáló gyógytorna.

Vállízületi instabilitás

A vállízület

vállízület anatómiai felépítésénél fogva egy rendkívül laza ízület, melynek előnye, hogy nagyobb mozgásszabadságot biztosít karunknak a térben, hátránya viszont, hogy emiatt jóval sérülékenyebb is. Ha az ízületet stabilizáló struktúrák – az izmok és a szalagok – megfelelően erősek és épek, akkor kisebb az esély a sérülésekre, mint egy eleve gyenge szerkezetnél.

Vállízületi instabiliás oka

Instabilitásról akkor beszélünk, ha mind a mozgás iránya, mind annak mértéke eltér a fiziológiástól, azaz az élettani értékektől. Ebben az esetben hiányzik a stabil kiindulási pont (mely minden mozgás alapja), így kóros mozgás jön létre.

Leggyakrabban laza szalagrendszer okozza az instabilitást. Ez lehet egy eleve veleszületett ízületi lazaság következménye, de a gyakori szalaghúzódások (mikrotraumák) szintén túlnyújtják ezeket a képleteket. Attól függően, hogy mely szalagok lazábbak/ túlnyúltak megkülönböztetünk elülső vagy alsó instabilitást.

Hátsó instabilitásnak ezzel szemben mindig a gyenge izomzat az oka, mivel ebből az irányból a lapockáról eredő izmoknak kellene biztosítani a stabilitást. Az instabilitás azért veszélyes, mert kiváló alap a (további) sérülések kialakulásához. Ez lehet az ínszalagok vagy az ízületben található egyéb lágyrész képletek (bursák) gyulladása, vagy akár sokkal kisebb mechanikai erő hatására is kialakulhatnak a félficamok (szubluxációk) illetve a ficamok (luxációk).

Vállízületi instabilitás kezelése

Felismerésük és kezelésük tehát a súlyosabb sérülések megelőzésében nagyon fontos.  A túl hosszúra nyúlt szalagokat konzervatív (nem műtéti) kezeléssel ugyan nem lehet már rövidebbé tenni, de a vállkörüli izomzat célzott, gyógytornával történő erősítésével az izmok képesek gyengébb szalagrendszer mellett is biztosítani a stabilitást.

Célirányos kezelés az ízületi stabilizáló tréning.

Szakképzett gyógytornász kollégáimmal írásainkkal, szolgáltatásainkkal a mozgásszervi panaszok csökkentéséért dolgozunk!

This Post Has 0 Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Back To Top